Legerősebb megyéjét veszítette el a Jobbik az elmúlt hetekben, átmenetileg mindenképpen: csaknem két tucat borsodi alapszervezetet vagy a pártközpont oszlatott fel, vagy a helybéli tagság szüntetett meg. A történtek hátterében részben két jobbikos politikus, Szegedi Csanád – akit a legutóbbi tisztújító kongresszuson nem választottak újra alelnöknek –, illetve a pártból nemrég kizárt Endrésik Zsolt konfliktusa áll, részben pedig a helyiek elégedetlenkedése. (A Jobbik országos kilátásairól és terveiről szóló átfogó cikkünket a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.)
Kitört a háború
Már hónapokkal a helyi szervezetek május eleji feloszlatása előtt dúlt a harc a borsodi Jobbikon belül, miután az Endrésik Zsolt megyei elnököt támogató helyi vezetés összerúgta a port a 2009-ben európai parlamenti képviselővé választott Szegedi Csanáddal. Utóbbi a brüsszeli munka mellett jelenleg a szerencsi szervezetet vezeti. A belharc odáig fajult, hogy április közepén a párt teljes Borsod megyei vezetése lemondott – ezt követően került nyilvánosságra Endrésik e-mail fiókjából több levél, amelyekben a megyei elnökség egyeztetett a hvg.hu újságírójával a borsodi jobbikos belviszályt feldolgozó cikkről. (Ezt Endrésik maga is elismerte megkeresésünkkor – M. I.) A Jobbik vezetése Endrésiket árulónak nyilvánította és kizárta a pártból, továbbá felszólították, hogy adja vissza országgyűlési mandátumát. Majd egy Edelényben tartott jobbikos rendezvény után a pártvezetés csaknem egy tucat borsodi szervezet feloszlatása mellett döntött. (Erről lásd bővebben Adok, kapok című keretes anyagunkat.)
Jobbra Endrésik Zsolt
Fotó: Pusztai László
Újfajta nyomulás
A volt szikszói alapszervezet egyik tagja a narancs.hu-nak elmondta: a szikszói jobbikosok nem vettek részt az edelényi rendezvényen, ennek ellenére ők is bekerültek a feloszlatandó csoportok közé. „Mégsem ért váratlanul a döntés, mert nem abba az irányba ment a párt, amiért mi jobbikosok lettünk. Nem tetszett ez az újfajta nyomulós, valódi politikusi magatartás, amit a BAZ megyében feltörekvő önjelölt vezetők képviselnek ahelyett, hogy a vidék valódi problémáira keresnének választ. A dolog kezdett lemenni a magamutogatás szintjére, és az sem tetszett, hogy a Bors vezér nevű újságot (a borsodi Jobbik kiadványát – a szerk.) ráerőltették a tagokra, amelyért tavalyig fizetni is kellett. Egy tollvonással egy alapszervezetet fel lehet oszlatni, de a volt tagok továbbra is a közösségben fognak élni.”
| Adok, kapok A belharc a megyei Jobbik Edelényben tartott majálisán folytatódott: a rendezvényre érkező Novák Előd beszédét a helyi szervezők légoltalmi szirénákkal tették „hallhatatlanná”, míg Endrésik „Kalasnyikovnak látszó kelléktárgyakat” hozott a helyszínre, amelyekkel lövéseket adott le. „Üzenet volt ez a radikálisabb rétegnek, hogy én nem változtam, nem kell elhinni, amivel etetik őket” – kommentált nekünk utólag Endrésik. A vaktölténnyel lövöldözés végleg kiborította az országos vezetést: a párt etikai és fegyelmi bizottsága úgy ítélte meg, „az eset egyértelműen alkalmas volt arra, hogy a Jobbik társadalmi megítélését negatívan befolyásolja, ezért azoknak a jobbikos vezetőknek, akik ebben részt vettek vagy ezt eltűrték, személyesen is felelősséget kell vállalniuk a történtekért”. Ezután az országos elnökség Szabó Gábor pártigazgató javaslatára feloszlatta az alsózsolcai, bánrévei, hódoscsépányi, kazincbarcikai, királdi, ongai, ózdi, putnoki, sajóbábonyi, szikszói és edelényi szervezeteit, valamint további kivizsgálásig felfüggesztette a borsodszentgyörgyi, sajószentpéteri, sajóvelezdi, sárospataki és arlói szervezetek működését is. |
A miskolci Jobbikot jól ismerő informátorunk szerint semmi hasznot nem hozott Szegedi Csanádnak a renitens borsodi alapszervezetek feloszlatása. A fő probléma ugyanis az, hogy az EP-képviselő politikus Brüsszelből nem tudja kézben tartani a dolgokat, és a vele rivalizáló Endrésik a saját híveit hozta korábban pozícióba. „Szegedi hiába tartott beszédet Kunhegyesen, egy tomajmonostorai férfi agyonverése miatt szervezett demonstráción, és hiába jelent meg a Hiszek Magyarország feltámadásában című új könyve közvetlenül a tisztújító előtt, a régi alapító, borsodi jobbikosok nem bocsátották meg neki, hogy a 2010-es választások előtt többüket eltakarították, és új emberek vették át a hatalmat. Borsodban a Csanád 2010-ben behozta a bátyját, és négy hónap múlva ő lett a miskolci Jobbik elnöke, majd a megyei alelnök.” A Szegedi fivérek feleségei és szűk baráti köre jelenleg is tagjai a miskolci Jobbiknak, amelynek mindössze 30-40 közötti a taglétszáma. „Ahol nagyon kicsi a létszám, és behoznak tíz embert, máris borulnak az arányok, és más lesz az elnök. Sokaknak az sem tetszik, hogy az országos Jobbik-vezetés hazafias szimbólumokra épít vállalkozást. (Szegedi Csanád a Turul márka alapítója: Móricz Zsigmond körtéri, nemrég bezárt Turul márkaboltja jelenleg webshopként működik. Vona Gáborral közösen jegyzik a Magyar Hírek Kft.-t, amely a Barikád hetilap kiadója. – M. I.) Sok egyszerű ember csalódott a Jobbikban, nem látják a Jobbik parlamenti tevékenységét, hiányzik a visszajelzés, nincs pozitív változás, az országos vezetés eltávolodott a tagságtól” – magyarázza miskolci forrásunk.
Akik kiszálltak
Fotó: Pusztai László
| Romaként is jobbikos Karola korábban is szeretett volna jobbikos lenni, most azonban felbomlott a helyi, borsodi alapszervezet. „Cigány létemre az itteni Jobbik-elnök felvett volna az alapszervezetbe, mert szomszédok voltunk gyerekkorunkban, aztán most, a feloszlatás után mégsem került rá sor. Én most is szimpatizálok a Jobbikkal, különösen, azóta, hogy egy barátom elmagyarázta: a cigányozás és a zsidózás csak díszlet, és mindenkinek helye van a Jobbikban, aki tisztességesen akar élni. Az apám és a nagyapám bányában dolgoztak, az mindenféle munkaerőt felvett. Én mezőgazdasági munkákat vállalok, mert az anyám sok mindenre megtanított. Visznek is a gazdák, erre nem panaszkodom, de házhoz nem engednek. Azt mondják, nem miattam, hanem a rokonaim miatt, ez viszont nagyon bánt engem.” |
Egy nő miatt?
A radikálisabb vonalat képviselő Endrésik Zsoltot korábban egyébként épp Szegedi Csanád hozta a pártba. „Egy átláthatóbb rendszert akartunk alkotni, és egy éven belül ütőképes megyei szervezetet létrehozni, mert őszintén hittük, hogy két éven belül időközi választások lehetnek” – mondja a pártból kizárt, ma már függetlenként tevékenykedő politikus. A 2010-ben megyei elnökké és országgyűlési képviselővé választott Endrésik megkeresésünkre elmondta: korábban személyes jó viszonyt ápolt a két család, sőt barátját kérte fel, hogy legyen születendő első gyermeke keresztapja. Endrésik ma már úgy véli, félve attól, hogy ő politikai tőkét kovácsol a közeli kapcsolatból, Szegedi nem vállalta a keresztapaságot, de egy állítólagos nőügy is ellentétet szított köztük. Szegedi Csanád szerint viszont banális sértődésről van szó, amivel Endrésik csak le akarta járatni.
A borsodi Jobbik vélhetően mégsem az elmaradt keresztapaságra ment rá. A leghihetőbb, ám kevésbé romantikus magyarázat szerint mivel az új választási törvény szerint alig több mint felére csökken a parlamenti helyek száma, különösen fölértékelődnek azok a pozíciók, amelyek tulajdonosai kijelölhetik a parlamenti választáson induló jobbikos jelölteket. „A Fidesz-oligarchákat vizsgáló bizottság felállításáról szóló beadványt még aláíratta velem Vona Gábor, egyébként átnéznek rajtam, amióta kizártak a pártból” – mondja Endrésik.
Endrésik szerint földrajzilag lekövethető a Jobbikban bekövetkezett törésvonal. A megye a putnoki, kazincbarcikai, ózdi, edelényi alapszervezetek feloszlatásával elvesztette legerősebb csoportjait. „Ezzel az országos vezetés hatalmas baklövést követett el, és ezt vélhetően minden olyan megyében megteszi, ahol fel merik emelni a szavukat a helyiek, akikre épp ezért ugyanaz a sors vár, mint ránk Borsodban” – teszi hozzá.
Csak a harmadik hely
A viharos eseményeket követően a miskolci Szent István térre összehívott május 8-ai találkozóra (erről itt olvashat bővebben) az önmaguk feloszlatásáról döntő szervezetek elhozták zászlójukat, amelyből kivágták a Jobbik emblémáját, s a zászlókat, a tagkártyákat, a feloszlató jegyzőkönyveket csomagban összegyűjtve postai úton juttatták el Vona Gábor pártelnöknek. Endrésik itt jelentette be, hogy egy Szent Lászlóról elnevezett, pártoktól független mozgalmat indít, ahová azok jelentkezhetnek, akik csalódtak a Jobbikban. Felhívására összesen újabb 15, az országos vezetés által addig ki nem zárt jobbikos csoport is csatlakozott. Arra a kérdésre, hogy a Jobbiknál is radikálisabb Szent László mozgalomnak netán egy etnikai polgárháború vagy forradalom előkészítése-e a célja, Endrésik azt válaszolta: aki ebben az országban forradalmat kezdett, az mindig elbukott, ezért a túlélésre és nem forradalomra készülnek. A politikától elment a kedvük, de önellátásra rendezkednek be, mert vidéken hamarosan elsőrendű szempont lesz az önfenntartásra és az önvédelemre való képesség.
Szépen kivágták
Fotó: Pusztai László
Bár a Jobbik vezetése szerint fél éven belül új alapszervezetek állnak fel a régiek helyett, a párt népszerűségvesztését mutathatja, hogy a legutóbbi miskolci időközi választáson, amelyen az MSZP-jelöltet néhány szavazattal megelőzve a Fidesz indulója nyert, a Jobbik csupán a harmadik helyre szorult.
| Miskolci életérzés István, miskolci egyetemista: „Azt látom, hogy felénk a lakótelepen a normális életvitelt folytatók, legyenek romák vagy nem romák, fásultak, védtelenek. Sem a rendőrség, sem a törvények nem képesek megvédeni minket a folyamatos inzultusoktól, attól, hogy ne kelljen félni. Dolgoztam nyáron roma építési vállalkozónál. Ugyanolyan volt, mintha magyarnál dolgoztam volna: nem jelentett be, késett a fizetéssel, és nem fizetett a túlóráért. Valamilyen gárdára Borsodban szükség van, kár tagadni, mert a rendőrség nem védi meg a gyengébbeket a terménytolvajlás, az állatlopás, az egyedül élő öregeket az élet elleni támadások ellen. Ezt azonban csak az érti, aki benne él ebben a szubkultúrában.” |
